Levente

Lilypie First Birthday tickers

2012. január 1., vasárnap

Január! :D

Végre! :)
Igen, tudom,h még csak január 1. van és mi január 26-28. körül vagyunk kiírva, ezért még nem kellene különösebben izgulnom :) De ez lehetetlen! Végre abban a hónapban vagyunk, amikorra várjuk a pici fiunk érkezését! :) Ez annyira megnyugtató és izgalmas és szuper :)

Most,h egyre több baba születik a fórumon is, már szinte minden éjjel a szülés témakörben álmodom.
Tegnap pl. azt sikerült álmodnom,h távozott a nyákdugóm... hm :)
Még ráér! Én aztán nem sürgetem Leventét. Addig marad, ameddig csak tetszik neki / na persze egy bizonyos időintervallumon belül... :D/

Azért elég "félelmetes" hogy lassan már ott tartunk, hogy szinte bármikor indulhat a "buli" :)
Egyre többször gondolok rá. Érdekes lesz. Nagyon nagyon kíváncsi vagyok,h hogy fog zajlani az egész, mennyire fogom jól vagy rosszul viselni, mennyi idő alatt születik meg Pufóka... ilyesmi :) Az meg,h milyen lesz Ő... hát egy másik nagyon izgalmas kérdéscsoport :) De abban biztos vagyok,h csodálatos, egészséges, gyönyörű kisfiú lesz :) és Imádni fogjuk, ahogy már most is imádjuk :)

Ez egyébként számomra egy elég összetett és fura tény... Persze,h szereti az ember a gyerekét, de az,h már úgy imádsz, szeretsz, féltesz, védesz valakit, hogy nem is láttad, nem tudod milyen... egyszerűen ez természetesen és magátólértetődően ott van az érzés... hihetetlen.
El sem tudom még képzelni,h milyen lesz ez akkor, amikor megszületik és végre megölelhetem, érezhetem az illatát, láthatom a pici pofiját, az apró kezecskéit... huuhh... Alig várom! :)

Egyébként egyre inkább elér a terhesség! A lábaim szinte állandóan be vannak dagadva, bármit csinálok... Nagyon minimális mértékben, úgyhogy nem csúnya, nem ijesztő, csak észreveszem.
Az alvás szerencsére megy /ez egyébként tényleg nagy szerencse szerintem/ bár a fekvés... az már tud fájdalmas lenni. Pár napja érzem,h a csípőm, derekam és kicsit a hátam is nehezebben viseli az éjszakai 2 póz váltakozását. Ráadásul elég hosszú ideig fekszem egy pozícióban... ez sem segít... csak az alvásban. mindenesetre már nem kell sokáig kibírniuk :) ....Kell majd mással küzdeni szülés után... de ez a "probléma" talán megszűnik... talán :)

Levnete pedig egészen csodálatos, imádnivaló kisfiú. Pár napja másképp mocorog és másképpen /sokkal intenzívebben/ kommunikál. Egészen hihetetlen. Szeret zenéthallgatni szerintem :)
Naponta sokszor "bújik" oda hozzám és domborítja ki egy-egy testrészét... elképzelésem sincsen legtöbbször,h mi lehet az, de nagyon szeretem :)
A jobb oldalamon néha "beakasztja" valamelyik testrészét... azt nem igazán szeretem, mert fájdalmas kicsit, de alapvetően tök rendes kissrác :) kímél :)

Egyik este nem én kentem be a pocimat, hanem Balázs. Őrület volt :) Imádja Balázst szerintem :) Amint elvette a kezét a hasam egy igazán fura formát vett fel. Az egyik pillanatban még has formája volt, a másikban pedig a bal oldalon domb, a jobb oldalon pedig völgy alakult ki... ezt mikor végignéztem... kicsit megijedtem :D De elég vicces volt :) Sokszor jut eszembe,h egy ilyen nagy és erős fiú, ki tudná ám rúgni úgy rendesen a "ház oldalát" nem is bánom, csak érezze bent is jól magát, már úgysem sokáig kell ott laknia... Izgatottan várom mikor unja meg a szűk helyét és dönt úgy,h na mostmár elég :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése