írtó nehéz türelmesnek lenni. :) Legalábbis nekem ezek az utolsó hetek/napok azok, amik csigalassúsággal telnek... Szülésnek persze semmi jele... Igaz, van még 2hetünk a céldátumig kb. de őrjítő dolog várni. Valószínűleg az alapból sem túl türelmes természetem miatt még nehezebb is... Kb. 2napja értem el a csúcsot... Azóta picit nyugisabban vagyok.
Őszintén szólva már nagyon nagyon babáznék, de a másik felem pedig nagyon szeretné, ha jan. 21. után kerülne sor csak a szülésre. Az már elég közel van a kiírt napunkhoz és persze szeretném, ha Levente addig maradna a pocakban, amíg jó neki ott bent és amíg kell. :) Csak én lennék egy kicsit türelmesebb...
Mentségemre szóljon, h a költözés is igencsak bekavar... Abból a szempontból jobb lenne, ha minél előbb megszületne Levi,h mire költöznünk kell, addigra már erősödjön, növögessen szépen. Biztos nem lesz könnyű ilyen pici emberkével költözködni... úgyhogy szívből remélem,h erre csak egyszer kerül sor és kész lesz a ház, mire ki kell költöznünk és egyből oda mehetünk, nem pedig a régi szobámba... Nagyon nagyon remélem!
Ez van most. Várakozó állásponton vagyunk. Szülésnek jele nincs. Nagy ritkán egy-egy kósza keményedés, mensi-szerű fájdalom, és talán a napokban picit ereszkedik le a pocakom, de egyébként semmi. Kíváncsi leszek, Levi mikor unja meg a pocak belsejét ;)
Mindenesetre holnap megyek NST-re... meglátjuk mit mutat... pnteken pedig az utolsó genetikai UH-n a sor. Arra is iszonyú kíváncsi vagyok. Főleg,h ott mindig nagyobbnak mérik Pufókámat, úgyhogy most betöltött 38. héten már írtó kíváncsian várom, mit mondanak :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése