Pufóka :)

Ma voltunk valószínűleg az utolsó 4d-s ultrahangon Leventével :) Szuper volt.
Sajnos a kisfiú felrúgott minden előzetes egyességet, amit kötöttünk... Minden létező módon takarta az arcát és makacsul ki is tartott mellette... Minden testrészét a pofija elé rakta, kar, könyök, térd, comb... és még a köldökzsinórt is... biztos, ami biztos alapon :)
De ha nem ezekkel próbálkozott, akkor a méhfalhoz nyomta az arcát... Igen... kb. úgy,mint mikor az üvegre nyomjuk az arcunkat.... elég deform fejünk lesz... Neki is az volt :D De még így is nagyon édes volt :) Azért sikerült pár képet készíteni róla... igaz, jól megizzasztotta a szonográfus nénit :)

És igen... Levente középső neve mostantól Pufóka lesz, mert olyan kis husi,h az vmi eszméletlen :D
Vaskos kisfickó az már tuti.

A dokinő kb.3800-4000 grammos születési súlyra saccolta és az mondta,h akár 58-60 cm hosszú is lehet... Csak győzzem majd a szülésnél.... Jajj de ebbe most bele sem gondolok... úgyhogy sztem búcsút is mondhatunk rögtön annak a pár db 56-os babaruhának... majd talán a következő babánknál reménykedhetünk benne, h jók lesznek :)
Nem kis gyerkőc, a buksija elég nagy... nagyon... a pocakja a korának megfelelő, a combcsont alapján pedig megintcsak nagyobb... hát kíváncsi leszek...

Édes volt nagyon... egy ideig próbálta nyalogatni, bevenni a szájába a köldökzsinórt:) Órákig elnézegettem volna :)

Egyébként szerencsére mindene rendben van. Nagyon aranyos, ügyes, gyönyörű kisfiú :)
Rendes gyerekhez híven befordult a helyes irányba. Remélem mostmár marad is :)

A lepényemet nagyon megdícsére a "néni" Bár tudnám,h mit tettem érte... :) De azért köszi :)

sztárfotó:

Levente akcióban

Igen... a kisfiú elkezdett keménykedni :)
Éjjel óránként ébren voltam - igaz,h csak pár percre és csak fél 1 és fél 3 között - de elég éberen is aludtam. Lehet,h ezért, lehet,h nem de kb. 2x 3x éreztem,h hajnalban buli van a gyerkőc "osztályon" nem is kicsi... Ennek mondjuk örültem. Annyira cuki ez a kisfiú :)
Reggel korán keltem, úgyhogy kb. 10-15 perc ébrenlét után, úgy döntöttem,h mégiscsak megpróbálok aludni még egy kicsit...

Kényelembe helyeztem magam, bal oldalamra fordulva meg is találtam a legmegfelelőbb pozíciót, Nexi kutya cukin odabújt. Elhittem,h vissza tudok aludni...

Aztán a nagy kényelmembe valami... mondjuk úgy,h megzavart... ez a finomabb verzió... A valóság pedig az,h Levente olyat ütött, rúgott, harapott vagy én nem is tudom mit csinált... de elég durva fájdalom nyilalt a bal oldalamba, a bordám alá... Szabályszerűen összerándultam tőle... Eddig ilyen még soha nem fordult elő... persze voltak kellemetlen dolgok - mikor a tündér kisfiú megtámadja a húgyholyagomat, azt nem kimondottan csípem... de,h fájjon a mocorgása... na persze elmúlt, de kicsit ijesztő volt. Persze utána kaptam még1et ugyan oda, viszont az már enyhe volt az elsőhöz képest...

Ráadásul szegény pici fiú, sztem ő is megijedt kicsit.
De örülök neki,h már ilyen erős, ügyes kisfiam van,h ilyenekre képes. Szeretem :)

Birodalom

Tegnap végre valahára "elment" az ülőgarnitúra Levente szobájából. Éljen - éljen! :)
Ez azt is jelenti,h jöhetnek a bútorok :D
És miután csütörtökön el is mehettünk értük, tegnap már csak arra vártak,h összerakjuk őket - a királyi többesszám persze csak kamu, mert én még a legnagyobb jóindulattal is csak navigáltam - de a lényeg a lényeg, össze van rakva a bútor :) szuper-szuper :)
Mondjuk kalandos "túra" volt, mert hát a kiságynak 2x kellett nekiesnünk... Igen... mert ugye a kiságy egyik oldalán minta van. Bonyolítja a dolgot az is,h az ágyneműtartó és a kivehető rácsos rész, egy oldalra kellett,h kerüljenek... Igen ám! Csak, ha ezek egy oldalra kerülnek és a szoba egyetlen olyan helyére tesszük, ahova elfér és jól mutat, akkor a minta nem látszott... khm...
De ebbe ugye egy kedves szülői pár sem nyugodhat bele, igaz? :) Hát mi sem tettük... ezzel persze jó nagy fejtörést okoztunk magunknak... mert nem volt megoldás az egyszerű "megfordítjuk a 2 oldalát és kész" neeem... ennél sokkal kedvesebben oldották meg a kivitelezők... úgyhogy nem kevés időt töltöttünk agytornával az összerakott majd félig szétszedett kiságy felett... De azt hiszem megtaláltuk az egyetlen megoldást, ami szóba jöhetett...
így mondjuk az ágyneműtartó nem húzható ki teljesen... de kb 10 cm-es részről beszélünk, úgyhogy igazából észre sem veszi az ember :) Úgyhogy teljes mértékben elégedett vagyok :)
A minta a helyén , az ágyneműtartó a helyén, a kivehető rácsos rész a helyén :) Kell ennél több? :)

Miután ezen túl voltunk, megvacsoráztunk... biztos éreztük,h újabb kemény munka vár ránk... Itt megint inkább indolokt lenne az,h Balázsra, de végülis én is ott voltam :D

Elkezdődött a pelenkázó összerakása... először a komód... mondjuk,h rendben volt... bár az összeszerelési útmutató alapján... ember legyen a talpán, aki el tud igazodni rajta... szóval ügyesen van megoldva... csak kár,h emellett valószínűleg elég komolyan fogyóban volt a nyomtatóból a tinta... nem is ragozom tovább a dolgot...

A pelenkázólappal viszont megint volt egy kis szívás... Nem értettük ugyanis,h egy 3mm átmérőjű résbe, hogyan kellene a rajz alapján beletuszkolni egy 10 mm átmérőjű fa "pöcköt" úgyhogy ezt a részt ki is hagytuk... később rájöttünk,h szerencsére, mert nagyon erőltetni kellett a lapot,h rámenjen a komódra.... és ha még a pöcökkel is kombináltuk volna... na akkor nem lenne pelenkázólap a komódon...

Összességében mondhatjuk azt,h a szerelési útmutató jó volt kb. legyezőnek, mert ahol nem volt luk a kiságyon, oda mutatta a csavart.... ahol volt luk a pelenkázón oda nem mutatott semmit vagy 2x akkora eszközt kellett volna beletenni egy fele akkora lukba... szóval érdekes volt...

De a lényeg,h kb. 3-4 óra szerelés után készen is volt a kiságy és a pelenkázó :) Éljen-éljen! :)

A nagy örömre pedig még tettünk egy lapáttal :) Felraktuk a fali matricákat :) Úgyhogy már egészen jól néz ki a szoba :)
Persze kell majd még bele pár dolog,h teljesen elégedett legyek vele, de már ez is óriási haladás az eddigiekhez képest, úgyhogy iszonyú nagy a boldogság ;)

Igaz, a pelenkázót nem pont így akartuk eredetileg elhelyezni... de sajnos más elrendezés nem válik be a szoba adottságai miatt... viszont nekem így is nagyon bejön. Pedig a véletlen és a fáradtság műve,h véletlenül így állítottuk be... :D

És íme a végeredmény:

Álom

Miután a körzeti szemészet - értsd. ingyenes - decembernél előbb nem tudott időpontot adni arra a viszgálatra,amire nekem szükségem van  - és gyanítom amúgy,h más vizsgálatokra sem - ezért úgy döntöttem,h rááldozom azt a pénzt, amit egy magán rendelőben kérnek érte és minél előbb utána járok annak,h van-e miért aggódnom?
Lehet,h túl nagy "balhét" kerekítek ebből az egészből, de nekem igenis fontos,h hüvelyi úton szüljek és ne egy hülye " szem" akadályozzon meg ebben.
Tegnap túlestem a vizsgálaton - na nem kell óriás dolgokra gondolni... szemvizsgálat géppel, ocsmány szemüvegbe több lencse csere, őrült fénnyel szembe világítás, picit csípő szemcsepp és újra szembe világítás és kész... estig óriásra tágult pupilla és no vezetés... na bumm ennyi - És ennyi kellett a boldogságomhoz, merthogy a doktornő megállapította,h minden rendben. A szemem nem állít akadályt a természetes szülés elé :) Éljen-éljen!

Ami viszont eléggé meglepett, h a dokinő megkérdezte,h akarok-e természetesen szülni - nem ez a része döbbentett meg :) - És mikor mondtam,h naná! Akkor kicsit elmosolyodott és hozzátette,h csak azért kérdezi, mert sokat azt szeretnék, ha ráírná nekik a papírra,h CSAK császárrak szülhetnek... Hát érdekes. Nem értem igazán,h miért. Illetve, persze valahol el tudom képzelni, csak nekem ez olyan fura...
Mindenesetre szerencsére nem vagyunk egyformák. :)

Van egy ennél sokkal édesebb témám is :) Mégpedig az,h éjjel a pici fiammal álmodtam. Megszületett. Csodálatos kisfiú :) Bár indokolatlanul nagy volt a szeme - már ahhoz képest, amiből "válogathat" mert sem Balázs sem én nem vagyunk olyan nagy szeműek, de neki nagyon jól állt :) Volt egy kis haja is. Imádnivaló kis pofija. Nagyon édes volt. Ráadásul soha nem is sírt, mindig tök jófej volt :)
Állandóan puszilgattam és még álmomban is nagyon nagyon boldog voltam :) Ráadásul úgy szerettem, mint még soha senkit. Teljesen más érzés volt, mint eddig bármi. Nagyon fura volt :)
Volt az álmomban egy rész a szoptatásról is... az nem ment olyan könnyen elsőre... de fájni nem fájt, úgyhogy annyira nem volt szörnyű :)
Összeségében pedig fantasztikus volt! :)

Alig várom,h ezt ne csak az álmomban éljem át! És már nem is kell rá olyan nagyon sokat várni :)

"Nem jó kedv"

Az elmúlt hónap elég eseménytelenül telt. Levente nagyon édes, imádnivaló kis tündér :)
Amikor lefekszem és picikét simizem és beszélek hozzá, akkor mocorog :) Egyre nagyobbakat rúg. Nagyon szeretem :)

Nade! Van itt kevésbé romantikus "fejlemény" is... 2 napja védőnőnél voltam, ahol minden rendben volt. Örültem neki,h aznap mentem mert 2 napig minimálisan ugyan, de vizesedett a bokám... éljen. Szerencsére egyrészt elmúlt, másrészt pedig volt vizelet vizsgálat, ahol minden rendben volt. Problém megoldva :)

Tegnap viszont voltam dokinál. Miután végeztünk, most volt először,h nem voltam olyan nagyon mosolygós és boldog mikor kiléptünk az ajtón...
Igen... több dolog miatt is kicsit elszomorodtam. Egyáltalán nem nagy dolgok, de valahogy nem fogadtam olyan túl jól...
Azzal kezdődött,h szóba került a szemem - szemüveges vagyok - és az,h szükség lenne egy szemviszgálatra, mert nem minden esetben javasolják a hüvelyi szülést... Azt hiszem, ez nyomta rá az egész további hangulatomra a bélyegét...
Mert márpedig ÉN úgy fogok szülni és nem fognak császározni és kész!!!

Persze innentől már bármit mondhatott volna a dokim valószínűleg akkor is mindegy lett volna... Ráadásul mit mondott... Levente úgy döntött,h megfordul a tökéletes pozícióból és faros baba lesz... Nagyon remélem,h csak egy ideig... Oké,h még van rá bőven idő,h forogjon és valószínűleg jó hangulatban nem is törődtem volna vele...

Aztán találtunk egy kis miómát is... eddig ugyan SOHA SENKI nem szólt róla... Dokim szerint igazából nem is érdekes.... de akkor sem örülök neki.

Ezek után már csak hab volt a tortán,h pár nappal kisebbnek mérte Levit. Ez szintén nem lenne egyáltalán ügy, normális esetben.... Egyébként is mindig picivel fiatalabbnak gondoltam a kisfiút, mint amennyinek a genetikai alapján mondták... Szóval az egész  azért lett "nagy ügy" mert nem voltam vmi jó passzban... Nagyszerű... csak sajnos ez a végeredményen semmit nem változtat.

Most azon vagyok,h meglegyen a szemvizsgálat és azért én utánanézek ennek a mióma dolognak. Nem paráztatom be magam, mert pontosan tudom,h az kitűnően működik, mikor az ember a neten keresgél... nem ezért csinálom, csak szeretném legalább "nagyjából" tudni,h mi is van.

Illetve elkezdek utánajárni a homeós bogyóknak szülés előtt. Ha tényleg hasznosnak bizonyul, akkor kipróbáljuk :)

Persze a legfontosabb,h Levente tökéletesen jól van. Minden rendben van vele. Ennél több nem is kell. a többivel meg majd megbarátkozom :)